Idén júniusban végre kezembe vehettem fejlesztő biblioterapeuta oklevelemet, amit már alig vártam. Korábban alkalmazott szakmai segítő módszereim mellé az irodalomterápiát is felvehettem a sorba. A biblioterapeuta kifejezés senkit ne tévesszen meg, nincs köze a bibliához, a görög eredetű szó könyvek általi segítést, kísérést takar. Hazánkban a félreértések elkerülése érdekében leginkább az irodalomterápia szinonima honosodott meg.

De mi is az az irodalomterápia? Bár egyre többen kezdik megismerni a módszert, még sokan vannak, akik nem tudják mit jelent, vagy valami egész furcsa elképzelésük él róla. Az emberekkel beszélgetve, sokféle gondolattal találkoztam a témában. Van, aki azt gondolja, kizárólag valami nagyon emelkedett, szépirodalmi művekről van benne szó, amit az átlagember nem is tud értelmezni, és igazából nem is érdekli. Van, akinek kellemetlen iskolai élményeket idéz az irodalomóráról, amikor azt kellett volna kitalálni, „Mit gondolt a költő?”, és lehetőleg azt az egy olvasatot kellett bebiflázni, amit a költő a tankönyv szerint gondolt. Sokakat a hideg ráz azóta is az emlékétől, nem csoda, hogy nem is vett kezébe szépirodalmat azóta sem.

Az irodalomterápia azonban egészen mást takar. Nem kell tőle megijedni. Az olvasás lelki egészség megőrzésében való szerepe közismert. A könyvek, olvasmány élmények önmegértésünk kiváló eszközei lehetnek, elősegítik, hogy kockázat nélkül helyezhessük magunkat különböző perspektívákba és ha ezt az élményt, vagy felismeréseket másokkal is meg tudjuk osztani, annak már közel terápiás hatása is lehet lelki egészségünkre nézve. Az irodalomterápia azonban ennél a magányos olvasásnál és olvasmány élmények megosztásánál jóval komplexebb folyamat.

Az irodalomterápia az olvasásnak és az írásnak segítő kapcsolatban való interaktív használata. Ahol a terapeuta és egy személy, vagy a terapeuta és egy kis csoport vesz egyszerre részt, és a szövegeket arra használjuk, hogy általuk elősegítsük az önreflexiót és inspiráljuk az önkifejezést.

A felhasznált szöveg lehet szépirodalmi mű, vagy annak egy kis részlete, de egyáltalán nem csak az. Lehet például dalszöveg, lektűr, tanító történet, népmese, fotó, napló, önéletírás, blog, újságcikk stb. A lényeg, hogy a kiválasztott szöveg találkozzon a terápia fókuszába állított kérdésekkel, saját élményeket hívjon elő a részvevőkből, belátásokhoz vezessen. A terápiában jelen lévők közös párbeszédén, értelmezésén, és a reflexiókon keresztül önismereti munkába kezdenek, rálátásuk nyílhat életük összefüggéseire, átdolgozhatják problémáikat. A terápia kifejezés nem betegség meglétére kezelésére utal, a terápia szó értelmezése itt szolgálatot, kísérést jelent. Az irodalomterapeuta egy segítő kapcsolatba vonja a hozzá fordulókat és támogatja, kíséri az önismereti folyamat során. Minden érdeklődőnek ajánlott tehát, aki elmélyítené önismeretét, kiteljesítené személyiségét, szívesen kimondana benne élő gondolatokat, érzéseket lelki egészsége megőrzése érdekében, egy biztonságos, támogató közegben.

Nos, kedvet kaptál az irodalomterápiához? Várlak szeretettel….

Jelentkezhetsz bármikor egyéni beszélgetésre az info@emberszabas.hu címen, vagy tematikus csoportjaimra, amikről folyamatosan értesülhetsz, ha követed az oldalam. @emberszabaspedagogiaimuhely

Borszuk Valéria
szociálpedagógus, coach, irodalomterapeuta